Lévén fokozottan érdekelnek a 3D-s filmvetítések, már hónapok óta mondogattam a haverjaimnak, hogy menjünk már el megnézni a magyar IMAX új filmpalettájáról az egyetlen számomra érdekes filmet (Nascar? Az amerikaiaknak való és amúgysem érdekelnek az autók; U2? Inkább akkor már egy élő koncert; Cyberworld? Gyerekeknek való a honlapon lévő infók alapján…), mondván hogy nem sok esélyünk van még egyszer ilyen minőségben ilyen messziről látni Földünket. Tegnap végre rászánta magát Petrusz és Petya is. Az első meglepetés akkor ért, amikor kiderült, hogy a mozi jóformán tök üres volt, rajtunk kívül még vagy 6-8 ember lézengett a teremben. Kicsit félek tőle, hogy ha tényleg ekkora az érdeklődés, akkor záros határidőn belül be fog csődölni a hazai IMAX, én meg leshetem a negyedakkora vásznakat.

A film klasszisokkal jobb volt, mint a múltkori tengeri genyás valami, láttunk űrhajó kilövést 3D-ben (remek közel rakták az állványhoz a kamerát, szinte érezni lehetett az erőt, ahogy felszállt a rakérta) és fantasztikus képeket a Nemzetközi űrállomás építéséről. A plusszot az adta az egészhez, hogy hála a hatalmas vászonnak és a plusz dimenziónak, tényleg úgy érezhettük magunkat, mintha ott lennénk. Mivel nem trükkfelvételeket és speciális effekteket néztünk, hanem az űrhajósok tényleg felvittek egy IMAX kamerát, megdöbbentő volt, hogy minden amit láthattunk, az teljesen olyan a valóságban is. Fennséges látvány, ahogy az űrállomás és a mellette űrsétát tevő asztronauták Afrika partjai felett ellebegnek.

Képzeljétek el ezt a képet 24×18 m-es méretben 3 dimenzióban:

A film a maga 47 perces hosszával már kielégíthetőnek mondható, nem éreztem azt a végén, hogy átvágtak, 990 Ft-ot adtam ki rá (diákjegy) és úgy jöttem ki róla, hogy az utolsó fillérig megérte. Akit kicsit is érdekel a téma, annak melegen ajánlom hogy üljön be egy vetítésre!