Hátszóvalkéremszépen megvevődte magát a MacBook Pro-m, megléptem azt a lépést számítógépben is, amit anno a kompaktról tükörreflexes fényképezőre váltáskor: átkerültem a Pro júzerek táborába. Az első tapasztalatok következnek.
Tovább →

• 8 komment

Döntöttem. A MacBook-om már 2 és fél éves, úgyhogy megérett a cserére, szerdán beruházok egy 13″-os MacBook Pro-ba.

A cserét már nyár óta tervezgetem, mert már akkor nyilvánvaló volt, hogy a Snow Leopard kiadásával a gépem teljesítménye a zéróhoz fog lassan konvergálni, persze elsősorban az Intel GMA 950-es GPU miatt. Azonban azt én sem gondoltam, hogy az újraírt Exposé ennyire megteszi a hatását: egyszerűen egyre jobban utálom használni, mert 4-5 ablak felett kibírhatatlanul szaggat, jóformán teljesen elmaradnak az animációk. Egyértelműen a program hibája, tudom, de sajnos ez már csak rosszabb lesz, úgyhogy kénytelen vagyok egy komolyabb GPU-s gépet beszerezni.

A fő ok ez volt. A másodlagos okok pedig a sok extra, amit a MacBook Pro nyújt a mostani, elavulófélben lévő fehér MacBook-ommal szemben:

• nVidia 9400M GPU
• 7 órás akku
• kategóriákkal jobb kijelző, LED-es háttérvilágítással, automatikus fényerő-szabályozással
• multitouch touchpad
• erősebb CPU, amin már nem akad meg soha egyetlen 1080p sem
• erősebb I/O alrendszer, amivel mindig bajom volt
• halkabb működés, soha többé nem szeretnék ventilátor hangot hallani
• SD kártya olvasó
• világító billentyűzet, legális Snow Leopard, stb.

És szép. Nagyon.

Harmadik ok is van: ennyi idősen lehet még épkézláb áron utoljára eladni a régi gépemet. Ezt már a megvételekor is tudtam.

Szóval szerdán elbattyogok a 2 sarokra lévő, most nyíló Allee bevásárlóközpontba, megkeresem az új StarKing üzletetet, és veszek egyet. A régit 170.000 Ft-ért el tudom adni, az újhoz pedig netto áron hozzájutok, így egy 100.000-asból meglesz az upgrade. És ha szerencsém van, akkor az ár felét visszakapom, szóval drukkoljatok!

Majd beszámolok.

• 19 komment

A fragmentáció gonosz. Mindenképpen szerettem volna ezzel kezdeni, és mindenkiben már a legelején tudatosítani, hogy a fragmentáció nem a barátunk.
Tovább →

• 7 komment