All posts in blog

Kindle 4G

Régi vágyam teljesült pár hete, amikor hozzájutottam első elektronikus könyvolvasómhoz egy negyedik generációs Kindle személyében. Nagymamám – nyugdíjazott könyvtáros – csak ennyivel nyugtázta első beszámolóimat: „Van olyan kütyü, ami neked nincs még?”. Van hát, de mégis hova raknék én egy Surface-t?!

Telefonon olvasni jó

Bár meglepő lehet, de én már akkor okostelefonoztam, amikor az okostelefon még ki sem volt találva. A dolognak annyi szépséghibája volt, hogy a telefon okos része külön eszköz volt, és PDA-nak hívták. :) Igen, könyvet olvasni már PDA-n is lehetett, az m505-ön ugyan tartalom hiányában még nem nagyon tudtam mit olvasni, de a Tungsten T3-mon már voltak könyveim valamikor a 2000-es évek közepén. Aktívabban valamikor akkor kaptam rá, amikor a Terminus kollégiumba kerültem, és minden nap hosszú órák mentek el BKV-n zötyögéssel. Telefonon (akkor már iPhone-om volt) olvasni jó. Kicsi, mindig nálad van, 1 másodperc alatt ott folytathatod a könyvet, ahol abbahagytad, világít a sötétben. A Gyűrűk Urát például hiába kaptam meg egy Karácsonyra egy nagyon szép kiadásban, hordozhatatlansága miatt (és hogy ne sértsem fel a sok hurcolászással a borítót) nagyobb részt telefonon keresztül, az ebook verziót olvasva tettem magamévá a történetét.

Persze megvannak a telefon hátrányai is: a 4 inches kijelzőt nem az olvasáshoz találták ki, az LCD ugyanúgy fárasztja a szemet, mint a monitor előtt bambulás, és az 1 óra olvasás bizony gyakran 2-4 óra akku készenléti időbe került, így kétszer is meg kellett gondolnom, hogy belevágok-e egy újabb fejezetbe. Ezek miatt már az első Kindle bejelentése óta fél szemmel figyelemmel kísértem a történéseket. Úgy másfél évvel ezelőtt volt a kezemben először egy Kindle, ami nagyon tetszett, de volt pár bajom vele: mindenek előtt feleslegesnek találtam a billentyűzetet. Az Amazon agya ugyanarra járhat, mint az enyém, mert a negyedik generáció pont olyan irányba fordult, hogy a bemutatót végigpörgetve egy „ilyet kérek Karácsonyra” hagyta el a számat. És volt szerencsém meg is kapni.

Kindle-n olvasni jobb

Én a létező legolcsóbb, $79-os verziót szemeltem ki magamnak, amiről azt kell tudni, hogy a reklám támogatás miatt ilyen olcsó. Nem kell megijedni: reklám csak kikapcsolás után, képernyővédőként és a könyv választó menü alatt egy bannerben látszik. Az olvasási élményt nem befolyásolja. Beszerezni már kicsit kalandosabb, mivel csak az USA-ban árulják. Magyarországról a $99-os – amúgy a reklámokat leszámítva azonos – verzió rendelhető, amire a postaköltség, csomagolási díj és az ÁFA is rámegy, így gyakorlatilag dupla áron juthatunk hozzá a honlapról rendelve. Én szerencsére tudtam szerezni egy ismerőst, aki az USA-ban megrendelte és elhozta nekem.

A Kindle család további tagjai: Kindle Touch (ugyanez, csak gombok helyett érintő kijelzővel, amit én nem akartam, mert jobb, ha nem lesz folyton koszos a kijelző, és kényelmesebb is hardware-es gombokkal lapozni, mást meg úgysem a könyvolvasóval kell csinálni); Kindle Touch 3G (ugyanaz 3G telefon modullal); a korábbi, 3. generációs Kindle átnevezve Kindle Keyboard-ra; Kindle DX (a Keyboard nagy tesója, nagyobb kijelzővel), valamint az olcsó Androidos tablet, a Kindle Fire.

A Kindle megdöbbentően kicsi és vékony, a 170 g súly pedig még egy puha fedeles kisebb formátumú könyvnél is könnyebb. Vígan elfér a farzsebemben vagy a táskám papíroknak kialakított rekeszében. Én legtöbbször a sarkánál fogom meg 2 ujjal, a súlya miatt elég kényelmes így is tartani.

Természetesen a legjobb dolog minden e-könyv olvasóban az eInk. Ez a kijelző megjelenésben hasonló a számológépek folyadék kristályos megjelenítőjéhez, ám annál két dologban jobb: képes szürkeárnyalatok megjelenítésére és működési elvéből adódóan csak akkor fogyaszt áramot, ha a tartalmát változtatjuk. Úgy kell elképzelni, hogy kis, egyik oldalukon festett golyócskák vannak benne, amik átfordítása vesz fel áramot, ha szabadon hagyjuk őket, akkor megtartják a korábbi képet – az idők végezetéig. Ez azt eredményezi, hogy a Kindle egy töltéssel állítólag 3 hónapig is képes üzemelni. Ezt alátámasztani még nem tudom, mert amióta nálam van még nem merült 10%-nál többet… Az eInk kijelző másik előnye napfényben jön ki: az LCD-vel ellentétben nincs háttérvilágítása, hasonlóan a nyomtatott papírhoz. Egyszerűen jobb olvasni napfényben, mint bármilyen LCD kijelzőt.

Tartalom

A Kindle első meglepetése számomra az volt, hogy van benne WiFi. Ez volt az első számítástechnikai eszköz, amit komoly háttér kutatás nélkül, egyszerűen csak mások ajánlása alapján vettem meg, így abban a hitben éltem, hogy a legolcsóbb modellben még az sem lesz.

Tartalmat alapvetően háromféleképpen lehet az olvasóra juttatni: nyilván lehet könyvet vásárolni az Amazonról, magán az eszközön (mivel magyar tartalom nincs, így ezt nem nekem találták ki), feltölthetjük USB-n (simán, Mass Storage-nek látszik, megeszi a legtöbb elterjedt formátumot, mint pl. .mobi, PDF, RTF, JPEG, PNG…), vagy elküldhetjük az olvasó egyedi email címére (ha a subjectbe beleírjuk, hogy „convert”, akkor azt olvashatóbb formátumra is alakítja a szerver). Ez utóbbi elég izgalmas, mert erre már több szolgáltatás is épít: a Readability pl. tud olyat, hogy egy gombot kirak a böngészőre, amit megnyomva az aktuálisan olvasott oldal egyből repül a Kindle-re – beformázva, sallangmentesítve.

Az egzotikusabb formátumokból a vizuális élveztetésben nem épp az élmezőnyben versenyző Calibré nevű program képes mobi-t előállítani, amit már szeret a kis olvasónk.

Tapasztalatok

Az eddigiek során két hiányosságot tudtam mindössze felfedezni a Kindle-lel kapcsolatban. A kikapcsoló gombot a lehető leghülyébb helyre, a készülék aljára rakták, ráadásul igen nehezen lehet csak benyomni, így mindenképpen szükség van hozzá mindkét kezünkre. Jobban örültem volna, ha a megszokott jobb felső sarokba kerül. A másik pedig egy praktikussági okokból elkövetett kényelmetlenség: a készülék ugyan ha WiFi-t lát, automatikusan letölti az emailben átküldött tartalmakat, de sajnos energiatakarékossági okokból csak akkor megy WiFi-re, ha bekapcsoljuk. Így hiába lapul a táskámban, minden reggel elindulás előtt be kell kapcsolnom, hogy szinkronizálhasson egyet.

A Kindle-ön van egy kísérleti verziójú Internet böngésző is. Működik. Ha nagyon megszorulunk, akkor még jó lehet valamire, de egyébként ki akarna billentyűzet és érintő kijelző/egér nélkül böngészni…? :) Ami viszont hasznos, és én többször is örültem, hogy van: lehet magyar szótárt telepíteni rá, ami bármilyen könyvben a kijelölt szót lefordítja nekünk. Kényelmes.

Az egész készüléket használva olyan érzés fogott el, mint anno a Palm m505-tel: ez egy remekül összerakott rendszer, lekerekített gombok, egyszerű menük. :)

Számomra mindenképpen megérte a 4-5 papírkönyv árát.

Facebook Messenger

Nagy örömömre szolgál, hogy barátaim szép lassan a megbízhatatlan, használhatatlan és rosszul működő MSN-ről szép lassan Facebook chatre migrálnak. A Facebook saját kliense ezzel ellentétben a Jabber protokollra épít, ami jelenleg az egyik legmodernebb, legjobb, nyílt chat protokollnak számít.

Sokan viszont nem tudják, hogy a Facebook chatet nem csak a weboldalon lehet használni, hanem létezik hozzá dedikált alkalmazás is. Miért jobb saját programból chatelni? Rengeteg előnye van:

  • nem kell hozzá böngésző, akkor is online-ok maradhatunk, ha kilépünk belőle
  • nem kell ablakon belüli ablakokkal vacakolnunk
  • kis felugró buborékban láthatjuk, ha valaki ír, nem a böngésző fog villogni
  • nem tereli el a figyelmünket a facebook üzenőfala folyamatosan
  • nem foglal annyi helyet a monitoron

Windows

Windowsra most jött ki hivatalosan az eddig beta stádiumban működött kliens, innen tudjátok letölteni.

Más rendszerek

A Jabber (XMPP) alapoknak hála a Facebook chat szinte bármilyen mai chat programban beállítható, és ehhez segítséget is nyújt a Facebook. Én Mac-en az Adiumot ajánlom erre a célra, de aki gondolja, a rendszer részét képező iChat-be is be tudja állítani.

Mobil

A Facebook chat másik hatalmas előnye, hogy remek mobil támogatással rendelkezik. Ha felrakod az okostelefon kliensüket, akkor nem maradsz le semmiről. Ráadásul – az általam ismert chat szolgáltatások közül elsőként – képes arra, hogy átvegye egyik eszközről a másikra a folyó beszélgetést: ha pl. valaki ír, akkor minden kliens (pl. a web, az előbb említett IM program, valamint a mobilom) mind egyszerre jelez, majd ha egyiken válaszolsz, akkor a többi nem fog pittyegni feleslegesen minden üzenetnél. Könnyedén folytathatod a beszélgetést másik programban/eszközön, ha kedved úgy tartja, a Facebook meg fogja oldani, hogy jó helyre érkezzenek meg az üzenetek.

Fotózás a modern izzók fényében

Sajnos ezúttal nem átvitt értelemben gondolok a címben említett kifejezésre, hanem tényleg a modern, ún. energiatakarékos izzók fényében való fotózás lesz a téma. A post rendhagyó lesz olyan szempontból, hogy inkább én kérdeznék, mint elmondanék dolgokat. Hátha tudtok segíteni. :)

A modern izzókról azt kell tudni, hogy azért takarékosak igazából, mert a hagyományos izzószálas égőkkel ellentétben egyrészt nem bocsájtanak ki rengeteg hőt, másrészt nem a teljes spektrumban, hanem annak csak egy szűk részében sugároznak. Egész pontosan valami kellőképpen elcseszett színben, amit a burkolatra kent különböző anyagokkal korrigálnak olyanra, amik kompozitját a szemünk valami fehérre hasonlító színnek lát.

Ebből kifolyólag sötétek. Gondolj csak bele: míg egy hagyományos izzó nagyjából egyenletesen világít az egész látható tartományon (a szivárvány minden színében), sőt még alatta, az ultraviola és felette, az infravörös tartományban is egy kicsit, a kompakt fénycsövek általában csak három frekvencián mutatnak jelentős aktivitást, egy piros, egy kék és egy zöld színben, amiket együtt mi fehérnek érzékelünk. Világos, hogy nem adnak le annyi fényenergiát. Valahogy így:

Felül: hagyományos izzó, alul: kompakt fénycső spektruma

Akit bővebben érdekel a téma, annak ajánlom az Impulzus egy korábbi cikkét.

A lényeg, hogy mivel alapvetően sötét van a szobában, bár mi ezt nem érzékeljük, azért a fényképezőink ezt megteszik, és rendesen félremérik a fényt. Nekem egy Canon EOS 400D-m van, és teljesen kiábrándultam belőle, mert ilyen képeket csinál az albérletben:

Sötét, nem jó a fehéregyensúlya, a fekete részek teljesen beégnek a képen (ld. a következő kép pirossal jelölt részeit), mivel kevés a fény, bemozdul vagy zajos, szóval egyszerűen élvezhetetlen.

Ha vakuzok, akkor annyit javul a helyzet, hogy mivel a gép a vaku fehéregyensúlyát ismeri, ezért az a probléma megszűnik, de mivel gondolom a vaku fényéhez hozzáadódik a szoba világításának elég magas spektrumbeli csúcsokkal rendelkező fénye, így a gép jelentősen alulméri azt. Valami ilyesmi lesz a spektrum és a kép (felül az eredeti, alul a javított verzió):

A legalsó képet a fényképező vaku expozíció korrekciójával valamelyes tudom kompenzálni, olyan +1⅓ EV-vel egészen elfogadható eredményre jutok. A vaku tehát megoldva.

A kérdésem a következő: mit lehet tenni a vaku nélküli képekkel? Elsősorban nem utómunkára gondolok, hanem valami varázs-beállításra a fényképezőn, ami elkerülte a figyelmemet, vagy biztató szóra, hogy valamely utód modellnek már nincsenek ilyen bajai, de végső esetben az utómunka lehetőségei is érdekelnek. Segítsetek! :)

PS: Ja és igen, a szobámban halogén izzók vannak, de azok sem jobbak semmivel.

Modern művészetek

Régóta tervezgetem, hogy elmondom a témáról a véleményemet. Lehet, hogy sokan nem fognak egyetérteni vele, de talán mások igen. Mindenesetre kíváncsi vagyok a véleményetekre, nyugodtan írjátok meg a kommentekben!

Az alaptézisem a következő: a művészettörténet által manapság elfogadott, kortárs művészeteknek titulált és a múzeumokban mutogatott képek és egyéb képzőművészeti alkotások nem méltóak erre a névre. Egész egyszerűen nem illenek a művészetről eddig kialakított képünkbe, nem említhetőek egy lapon a nagy elődökkel.

Continue Reading

Titanium SDK tapasztalatok

A Titanium SDK egy ingyenesen letölthető és használható programcsomag azok számára, akik iPhone-ra vagy Androidra, esetleg egyszerre a kettőre szeretnének fejleszteni és túl hosszadalmasnak vagy bonyolultnak találták ezek eszközök sajátságainak megtanulását (ObjectiveC, Android Java). Programunkat egyszerűen JavaScript nyelven készíthetjük el, azonban a kész program jóformán natív alkalmazás lesz. Nyár közepe óta Titaniummal fejlesztek, most leírom a tapasztalataimat.
Continue Reading

Értesítő szolgáltatás

Az Internet hőskorában a fogalom még egy, kisebb hálózatok összekapcsolásából létrejött világ méretű hálózatot jelentett. Manapság az emberek többsége már úgy gondolja, hogy az Internet nem más, mint maga a web. Ennek egyszerű a magyarázata: A HTTP protokoll és az Internet böngésző programok diadalmenete úthenger módjára tipor el minden egyéb Internetes szolgáltatást.
Continue Reading

Planetes

A Planetes legtöbb ismertetőjében leírják, hogy a jövőben játszódik, 2075-ben, amikor az űrszemét már komoly problémát jelent. Akár egy apró, szabadon repülő csavar is teljesen tönkre tud tenni egy egész űrhajót, ha jó nagy relatív sebességgel találkoznak. Leírják, hogy főhőseink egy szemétgyűjtő csapat tagjai, blabla. Ez tényleg így van, de ez az anime ennél sokkal többről szól.

Continue Reading