Régóta tervezgetem, hogy elmondom a témáról a véleményemet. Lehet, hogy sokan nem fognak egyetérteni vele, de talán mások igen. Mindenesetre kíváncsi vagyok a véleményetekre, nyugodtan írjátok meg a kommentekben!
Az alaptézisem a következő: a művészettörténet által manapság elfogadott, kortárs művészeteknek titulált és a múzeumokban mutogatott képek és egyéb képzőművészeti alkotások nem méltóak erre a névre. Egész egyszerűen nem illenek a művészetről eddig kialakított képünkbe, nem említhetőek egy lapon a nagy elődökkel.
Mi a művészet?
Erre a kérdésre természetesen nem létezik egyértelmű és mindenki által elfogadott válasz, így csak az én személyes véleményemet tudom megosztani veletek: szerintem a művészet lényege, hogy olyan dolgokat alkot az ember, amik valamilyen szempontból gyönyörködtetik. Egy művészeti alkotás alapvetően az ember szórakoztatására, tetszésére készül. Egy ilyen alkotásnak szerintem akkor van súlya, ha annak elkészítésére nem mindenki képes, legyen itt szó arról, hogy nincs hozzá tehetsége, kézügyessége, ötlete vagy lehetősége rá. Valahogy sugallnia kell a műnek, hogy az olyan dolog, amit alig pár ember, vagy csak az az egy képes elkészíteni. Csak egy létezhet belőle, egyedi.
Mi nem művészet?
Ilyen formán szerintem nem művészet a tömeggyártott IKEA váza, az egy kaptafára készült utcai árusnál kapható csendélet, a papírra felhányt festékfoltok, a képkeretbe foglalt fekete vászon és a visszataszító, diszharmonikus színekkel és formákban megfestett halál jelenet.
Sokak szerint elég, ha a mű elgondolkodtat. Szerintem nem. Gondolkodni a matematikában vagy a filozófiában kell.
Mutatnék pár negatív példát, amit én a MoMA-ban (Modern Művészetek Múzeuma, New York City) készítettem:
Ezek fele egyszerűen nem szép (ha a szobám falán lógna, depressziós lennék minimum), a másik fele meg annyira banálisan egyszerű vagy semmit mondó, hogy egy 2 éves is meg tudná csinálni, csak nem teszi, mert már szerinte is szar lenne. Mondhatjátok, hogy nem értem a modern művészeteket, vagy éppen nem szeretem őket, és ez igaz is. Viszont mutatok pár példát, ami szerintem ezekkel ellentétben tényleg kiemelkedő és megérdemelné a figyelmet.
A Demoscene
A legtöbb embernek fogalma sincs a demoscene létezéséről. Ez a misztikus fogalom egy olyan mozgalmat takar, ahol az emberek számítógéppel alkotnak rövid, pár perces zenés animációkat, amiket többnyire egy program generál. Ezen alkotásokkal a csapatok versenyeken mérik össze tudásukat. Egy azonban minden bemutatott demóban közös: olyan egyedi alkotás, amit nem sok ember tud megcsinálni, fantasztikus képi- és hanganyaggal rendelkeznek és olyan képességekről tesznek tanúbizonyságot, ami rendkívül kevés embernek adatott meg. A két éves Pistike biztos nem fogja utánuk csinálni.
A témáról tavaly készült egy remek dokumentumfilm, a Vakondok 2, ami a YouTube-on ingyenesen megtekinthető. Én nagyon szeretném, ha azok is megnéznék, akik egyébként nem érdeklődnek a téma iránt, mert érdemes:
Egy-egy demó keretein belül (vagy a velük párhuzamosan futó grafikai versenyeken) néha olyan grafikák tűnnek fel, amiken az ember csak tátja a száját és képes lenne órákig gyönyörködni benne. Ezeket például kézzel rajzolták, jóformán pixelenként:
Ugyanilyen hihetetlen dolgokat tudnak csinálni ezek az emberek animációkban is, a két kedvenc példám:
(Ez az egész program – akár hiszitek, akár nem – zenével, grafikával, mindennel együtt mindössze 4 KByte méretű.)
Akit érdekel a téma ezeken az oldalakon nézelődhet:
Hasonló témájú/minőségű képek, bár nem konkrétan a demoscene versenyekről: CoolVibe.
Light projection
Egyik kedvenc modern művészeti formám a fény vetítés, angolul light projection. Kivetítőkkel egy épület homlokzatán érdekes animációkat keltenek életre, azt a hatást keltve, hogy az épület megváltozik, mozog, vagy valami érdekes történik vele.
További példák:
- Guggenheim múzeum
- http://youtu.be/s80VoAnOpk8
- Magyar Nemzeti Galéria
- Prága, óratorony
- Insane Building
Pixelgrafikák
Mindig csorog a nyálam ezekre a képekre. Alkotóik rengeteg munkát beléjük ölnek csak azért, hogy valami nekik tetszőt alkossanak.
További grafikák itt.
Alkalmazott művészetek
Sok tehetséges embert igényel az ipar. Ők legtöbbször művészi hajlamaikat egy-egy ügyfélnek készülő munkában élik ki. Van, hogy egy program kinézetét álmodják meg, van, hogy egy honlapét. Viszont mindegyikük a tökéletességre törekszik.
A Dribbble az egyik legjobb oldal, ahol a designerek, grafikusok bemutathatják egymásnak készülő grafikáikat.
Még pár link
CGSociety (számítógépes grafikus művészek)
Salvador Ramirez Madriz karakterei
Greg Martin űr témájú képei
A Kagaya Studio fantasztikus képei
Őket kéne a múzeumban mutogatni
Én úgy gondolom, hogy az itt bemutatott pár apró példa jól szemlélteti, hogy vannak modern, kortárs művészeti alkotások, amik igenis élvezhetőek, amikre büszkék lehetünk. Amik megszólaltatják bennünk a belső hangot, ami azt mondja, hogy „wow, ez igen”. Amiket kiraknánk a szobánk falára, vagy gyakran nézegetnénk. Amiktől nem kell zavarban lennünk, hogy nem vagyunk elég sznobok ahhoz, hogy értékelni tudjuk őket.
Azt nem értem, hogy miért nem ezeket mutogatják a kortárs művészetek címszónál a szótárban? Miért nem ezekkel vannak tele a múzeumok? Miért tekintünk rájuk csak hobbiként, vagy művészeti értékkel nem bíró grafikákként?
Ti mit gondoltok?
butcher
Teljesen egyetértek, a mai „művészek” maguk között osztogatják a mindenféle kitalált díjakat, rendezik a nyomorult kis kiállításaikat erőlködnek hogy művésznek nevezhessék magukat. Abszolút szánalom ami manapság megy.
zyron
Nagyjából egyet tudok érteni veled… abban legalábbis, hogy egy a bizonyos körök szemében megfelelő színnel és vastagsággal meghúzott egyenes vonal, na az nem művészet. Művészet az, amikor valaki bizonyos képességei (vele született vagy szerzett) felhasználásával olyan produktumot hoz létre, amelynek a célja, hogy bizonyos érzéseket váltson ki más emberekből.
Az, hogy nem tetszik, az egy dolog. Az szubjektív. De nem kizáró ok, hogy művészet alkotás legyen. Tehát olyan nincs is, hogy:
„Ezek fele egyszerűen nem szép” — Ugyanis ebben Immanuel Kanttal értek egyet: „szép az, ami érdek nélkül tetszik”
Underground dolgok pedig nem fognak múzeumba kerülni kortárs művészetként, hiszen valahol ettől is underground irányzatok. Mint a demoscene, graffiti, stb.
GK
@zyron: Persze hogy szubjektív, de ugyanakkor bizonyos objektív szempontok alapján is össze lehet mérni ezeket szerintem. Ha úgy működne minden, ahogy te mondod, akkor *minden* lehetne művészet, akár ez a szöveg is, amit én írok, mert én ezt most tegyük fel annak gondolom. Holott szerintem a napnál is világosabb, és mindenki egyetért abban, hogy én jelenleg nem hozok művészeti alkotást létre :D
Az underground-ot meg visszafelé is magyarázhatod: miért nem az lett a mainstream? Az nem indoklás, hogy azért, „mert az nem mainstream” :)
Petya
Az az érzésem, hogy a művészet berkeiben is hasonló gépezet munkál, mint a divatban.
Valahogy odakerült néhány (vagy relatíve kevés) nagypénzű, nagybefolyású kezébe, és ők elvannak maguknak, beletolják a pénzt, maguk szájíze szerint alakítják, és kvázi rákényszerítik a világra, kérdés nélkül. Emiatt kb érdektelen számomra, amit csinálnak.
Ma már hál’ istennek, megteheted, hogy magad létrehozd a kis mikro-művészeti világodat, amiben te dőzsölsz, és kész is.
Az meg, hogy erre a sok szemétre elmegy egy vagon pénz… hát, sajnos nem ez az első, nem az utolsó… :-/
szuperapu
Andy Warhol óta minden művészet.
Az általad pozitív citált példák 99,9% giccs, ráadásul abból a fajtából ami nettó üres és önmagáért való parasztvakítás, nem pedig az amit egyes műgyűjtők a túlzás művészetének tartanak. Ízlés dolgában persze nem vitatkoznék, de az, hogy a művészet a te felfogásodban nem más mint színes – illetve inkább tarka – dekoráció, felveti az egyéb témafelvetés meddőségét is.
Kis háttér-információ:
A művészi alkotás lényege hogy az ingerfeldolgozás normális – analízis/szintézis/analízis/szintézis folyamatát megakasztó absztrakció. Az ezek révén létrejövő produktumok gondolatokat ébreszt(het)nek az arra fogékonyakban.
A „szép” dolgok a felszínes és üres lelkivilágú embereket tudják csak szórakoztatni. Ők nézik a valóság show-kat, olvassák a vámpíros ponyvákat és rajonganak a színes pixelhalmokért. Persze ez nem bűn, ennek is van piaca, és persze olyanok akik ezt kiszolgálják. De ne ítélkezz olyasmi felett ami azért nem tetszik mert nem érted. Azzal csak a saját szegénységi bizonyítványodat állítod ki!
(Igen, fantasztikus emberi teljesítmény a fenti képeket vektorizált fotókból pixelenként manipulálva létrehozni. Tudom.)
GK
@szuperapu: leírásod szerint a teljes XX. század előtti festészet/szobrászat giccs. Erről mit gondolsz?
szuperapu
Ha ezt szűrted le akkor nagyobb a baj mint gondoltam.
Sajnos a magyar vizuális kultúra, kezdve az alapoktatástól, ilyen mély gödörben van. Ne vedd magadra, ez inkább minősít engem mint művészt és egykori pedagógust…
Az átlagot képviseled, egyébként. Lusta vagy gondolkodni, lusta vagy tájékozódni és tanulni. A legharsányabb legfeltűnőbb dolgok érik csak el az ingerküszöböd. Jössz a klasszikus művészettel pedig arról is kb. annyit tudsz amennyit az általános iskolai művészettörténet könyv képeiből rád ragadt. Semmit.
Egy ikon, vagy egy portré sokkal több rejtett utalást, szimbólumot és/vagy egyéni véleményt hordoz mint gondolnád. Persze téged (csak) gyönyörködtet és szórakoztat, de ez a te problémád. Ahogy az is hogy azt gondolod hogy egy Kandinszkij vagy egy Miró (vagy az általad bemutatott Pollock) képet bárki meg tudja csinálni.
Az aprólékos műgonddal megcsinált innen-onnan összeollózott giccseket is lehet szeretni. Szeresd. Szíved joga. Írj arról hogy ezeket miért szereted annyira. De ha a modern művészetekről akarsz írni akkor legalább olvass utána egy-két névnek. Az nem vélemény hogy leírod, hogy szar, és egy kétéves is meg tudja csinálni.
Nem az a hülye aki nem tud valamit, hanem az, aki azt hiszi, hogy mindent tud.
GK
@szuperapu: Nos azt mondod hogy én – és velem együtt a világ 99%-a – egész egyszerűen hülye és ráadásul még műveletlen is. Mi csak bunkó parasztok vagyunk, akiknek azért tetszik a kép, mert szép. Rendben.
Viszont ha már ilyen magas lóról leparasztoztál, szeretnélek megkérni, hogy – lévén azt írtad pedagógus és művész vagy –, hogy oktass minket! Miért jó az általad említett Pollock kép? Mi a művészeti értéke? Mi az, amiért nem tudná _bárki_ megcsinálni? Tényleg érdekelne, mert enélkül csak üres – és fellengző – szavakkal dobálózól.
szuperapu
Megsértődtél? Jó módszer. Bár a legtöbben 8-9 éves korukra kinövik ezt a fajta hozzáállást, tapasztalatom szerint. Ha első körben megoldottad magadban a tanulás gátját jelentő fellengzős arrogancia lebontását, jelentkezz! Addig is olvass sokat. Irkálás helyett például…
(Jelzem, senki nem parasztozott, csak felvetettem hogy aki úgy szaroz és kicsinyel le dolgokat hogy azt sem tudja mi az, az ostoba. Ez korántsem a világ 99%-a, sőt naiv módon úgy gondolom hogy inkább a kisebbség.)
GK
1. teljesen nyíltan megsértettél, úgy gondolom az erre adott reakcióm érthető, köze sincs a gyerekes duzzogáshoz, ki kérem magamnak
2. nincs semmilyen gátja a tanulásnak, épp arra kértelek, hogy oszd meg velünk, miért is jó az a kép, ezt te figyelmen kívül hagytad
3. kicsit néha nézz magadba! Ahogy én leszaroztam a „Mi nem művészet?” bekezdésben lévő dolgokat, te ugyanúgy legiccsezted az utána következőket. Én megindokoltam, te csak annyit írtál rá, hogy műveletlen vagyok, ezért nem érthetem.
4. én kérek elnézést
Zila
Engem érdekelne a Pollock elemzés…
szuperapu
Bocs, de tényleg nem vagyunk egy szinten. Úgy látom a szövegértő olvasás se nagyon megy. És ez sem sértés, de persze veheted annak.
(Kerestem az indoklást például, de nem igazán értem hogy mire gondolsz. Az hogy nem szép? Vagy hogy szerinted nem kell gondolkodni? Hogy egy kétéves is meg tudja csinálni? Gratulálok…)
És ne emlegesd már egy lapon kedvenceidet műalkotásokkal, légy oly jól nevelt. Például, ebből a plakátból: http://www.imdb.com/media/rm1806277888/tt0110413 egy fenti ízléstelenséget kreálni, aminek se mondanivalója, se kompozíciója, csak képileg zavaros összhatása van, szimpla időpazarlás. (A lila – embossal megspékelt – szignó az elcsépelt tipójával meg maga a hab a tortán.)
Szóval közelebb van egy medúza az operaénekesi pályához, mint hogy neked valaha is elfogadható ízlésed legyen. Ettől még lehet teljes és produktív életed. Sőt. De ne hidd hogy nálad a tudás. Mert nincs. Amit te annak hiszel azt korlátoltságnak hívják.
GK
Basszus, te tényleg nem vagy komplett.
Először leírod, hogy még olvasni sem tudok, majd az általam feltett kérést és kérdéseket figyelmen kívül hagyod, mintha nem is olvastad volna el, majd beszólsz a Léon plakát alapján készült Amigás grafikára, ami szerinted csúnya.
Tehát ami szerinted értékes, az tényleg az, ami szerinted szar, az tényleg az, ami szerintem értékes, az giccs, ami szerintem szar az a műveletlenségem/ízléstelenségem okán van így.
Indoklás persze még mindig nincsen, mert az nem kell, a te véleményed mindenható különösebb fejtegetések nélkül is.
Elmondanám akkor, hogy a Léonos kép miért került ide, hogy ne essek a te hibádba:
Itt találod eredetiben (The Black Lotus – Rodney – Climber):
ftp://ftp.scene.org/pub/mirrors/amigascne/Gfx/Unsorted/gfx2/rodney-climber.gif
Ez egy kb 32 színű grafika (most melóból nincs több időm utána járni), ami az Amigás időkben megszokott módon készült: pixelenként. Ez nem scannelt kép, nem Internetről letöltött kép manipulációja. Fogta emberünk az üres rajzlapot és az ecsettel megfestette újra. És még az a szabadsága sem volt meg, mint egy (nevezzük így) analóg festőnek: neki 32 színből kellett kihoznia a legjobb hatást. Az megvan, hogy C64-en milyen trükközésekkel tudnak több színt csinálni? Nézd meg a Vakondok 2-ben, igen izgalmas. Itt is valami hasonlóról van szó. Egy ilyen képet a világon szerintem maximum 500-1000 ember tud csinálni. És nem két perc.
Egyébként a TBL Climber szekció képei (de csak azok!) valóban nem a legjobbak, sajnos nem volt sok időm keresgélni, így a vinyómon lévőkből válogattam. A többit viszont merő sértésnek érzem legiccsezni.
Szóval örülnék, hogyha legközelebb fikázás helyett értelmes indokokat mondanál, és akkor talán nem csak üres fröcsögésnek tartanám, amit írsz.
szuperapu
Olvasni tudsz, csak azt nem tudod értelmezni. És nem válaszolok, mert téged nem érdekel a válasz, ha érdekelne odafigyeltél volna 7. osztályban rajz órán. És igen műveletlen vagy. Nagyon. Annyira hogy felesleges bármit is elmagyaráznom. De még egyszer, utoljára, hátha:
Kit érdekel hogy két kezével rakta ki gyöngyből vagy faragta vattacukorból. (Nem az eszköz vagy alkotás folyamata a lényeg, hanem produktum. Egyébként.) Attól még értéktelen szemét. Nem csúnya. Az nem egzakt fogalom. Leírtam hogy mi a gond vele:
1. A fő motívumot lopta
2. Nincs mondanivalója
3. Az alapvető kompozíciós és színtani szabályokat nem tartja be
4. A térkezelése zavaros
Istenítsd tovább a giccset, merülj bele a cukrozott szarba, és légy boldog vele. Remélhetőleg a gyerekeidet valaki megtanítja látni…
(Persze neked az rosszul fog esni, mert onnantól majd pont úgy megvetnek és lenéznek téged mint én.)
GK
Kedves szuperapu!
Eddig egy kezemen meg tudom számolni, hogy hány ember verte ki nálam bunkóságával annyira a biztosítékot, hogy azt mondjam, ezzel a paraszttal én nem vagyok hajlandó a továbbiakban kommunikálni, de ezennel egyel bővült a lista.
Köszönöm a véleményedet, de ezek után nem vagy ezen a blogon szívesen látott vendég.
szuperapu
Örvendtem.
Minél több ellenvélemény zársz ki, minél több művészt (Picassot, Pollockot, stb.) ignorálsz annál okosabb és műveltebb leszel. Önmagad számára. Más meg nem számít. Én sem.
Igazad van.
Boldogok a lelki szegények…
GK
Picasso nagy kedvenceim egyike. Pollockkal ellentétben az ő képei élvezhetőek.
Nem ignorálok semmit, hiszen ha ignorálnám, akkor nem mentem volna a MoMA-ba megnézni ezeket a műveket.
TÉGED ignorállak. Nem azért, amiben hiszel. Azért, ahogyan előadod azt.
szuperapu
„Ezek fele egyszerűen nem szép (ha a szobám falán lógna, depressziós lennék minimum), a másik fele meg annyira banálisan egyszerű vagy semmit mondó, hogy egy 2 éves is meg tudná csinálni, csak nem teszi, mert már szerinte is szar lenne.”
Mondottad volt a bal alsó fotón látható képekről is (Picasso: Stúdió és Harlequin), többek között…
(A belépőjegy árán vettél volna inkább egy hamburgert.)
GK
És? Nem minden Picasso kép tetszik, mi ebben olyan meglepő?
szuperapu
Egyszer művész, egyszer meg nem? Következesség? Vagy, mi van, ami neked tetszik az művészet, ami nem az meg szar?
(Azért magadat még komolyan veszed, ugye?)
Én meg bunkó vagyok…
Na itt a vége.
További szép napot, és belterjes észosztást!
GK
:O
Meg sem próbálom elmagyarázni, látom teljesen felesleges.
butcher
Én is várom a kép elemzést. Duma az mindig van hogy ez művészet és olvass utána, de mikor konkrétan meg kéne magyarázni valamit akkor jön hogy „nem vagyunk egy szinten bullshit”… :D
kukac7
az egesz problema ott kezodik, hogy egy alkotas azert keszul, mert az alkotoja ezzel a modszerrel szeretne vmit magabol kiadni, pl. kifesteni.
nem azert, hogy neked tetszen es hogy gyonyorkodhess benne.
az csak mero veletlen, hogy az elkeszitett mu esetleg masoknak is tetszik.
nyilvan vannak olyan esetek, mikor megrendeles alapjan keszul egy mu, de most nem ez a lenyeg.
amiket te felhoztal peldanak, hogy micsoda gyonyoru alkotasok, azoknak a muveszi erteke erosen konvergal a nullahoz.
nagyon szepek, tuti rengeteg munka volt bennuk, de a tenyleges ertekuk nem sok.
sajnos ez egy ilyen dolog, nem hiaba nincsenek muzeumokban kiallitva.
szuperapu is szerintem erre akart celozni.
az a baj, hogy sok ember gondolkodik ugy, ahogy te is.
(pl. a filmeknel is az a szempont, hogy szorakoztasson, ne kelljen gondolkodni rajta.)
nincs ezzel semmi gond, csak amihez nem ertek, arrol inkabb nem mondok velemenyt, mert csak rosszul jon ki belole az ember…
szuperapu
GK, nem felesleges, hanem nehéz, és nem magyarázat hanem magyarázkodás. De oly mindegy…, megtarthatod magadnak.
butcher, szerintem okos gyerek vagy te, és tudod a megoldást magadtól is, ugye?
Őszintén…, baromira nem érdekel benneteket sem Pollock, sem az akciófestészet sem az irányított mechanizmus! Szerintetek szar, amit ti is meg tudnátok csinálni, ha nem lennétek olyan nagyon ügyesek és okosok. Mindenki más meg sznob, aki könyvet vesz a kezébe és gondolkodik. Akkor meg minek erőlködtök?? Hm? Na ugye…
GK
@kukac7, @szuperapu: Önmagatok paródiái vagytok, nem veszitek észre? Ha egy South Park részben a művészeket akarnák kifigurázni, akkor betűről betűre azt adnák a szájukba, amit itt leírtok.
Márk
@szuperapu: Én most olvastam el egyben az egész vitát, így talán kívülről egyben elolvasva könnyebb átlátnom, mint annak aki a részese. Az a vicces az egész témában, hogy következetességet kérsz számon. Majd TE nem vagy az. Számon kéred, hogy mért fikáznak valamit/valakit amit nem ismernek. Majd TE fikázol valamit/valakit akit nem ismersz. Számon kéred a másikat, hogy miért nem nyitott a TE véleményedre, de TE nem vagy nyitott az övére. KIVEL VITÁZOL TE?
xxxxxx
Remélhetőleg ez jó tanulság volt GK-nak, hogy a jövőben:
– jobb nem írni arról, amiről hézagosak az ismereteink,
-nem szállunk vitába olyannal, akinek nyilvánvalóan sokkal komolyabb tudással, ismeretekkel bír, kiforrottabb a véleménye,
-fiatalos hevületünkben sem feledkezünk meg a tiszteletről, jó modorról,
-megtanulunk hatékonyan érvelni, óvatosan lavírozni a necces pontok mellett.
-levetkőzzük ezt a hányaveti, alap nélküli mindenben nagyon biztos vagyok Y generációs viselkedést
GK
– nem írunk kommentet név nélkül
Zoli
Bocs, jogos, pótoltam.
Sajnálkozva olvastam másodjára is, hogy ennyire kisiklott ez a beszélgetés, de alapvetően tipikus. Ha figyelembe vesszük az Y és a Z generáció sajátosságait, akkor nem lepődünk meg. HR területen mozgok, nap, mint nap megfigyelhető ez a jelenség.
Üdv.
paul ane
Az emberi pszichikum nagy többlete a képzelet,mely által a leképzett valóságot újszerű,a valóságban nem létező módon tudja variálni, – ennek hatalmas eredménye az emberiség eddigi tudományos produkciója.A valóság leképzett elemeinek átrendezését végzi az emberi képzelet a művészetekben is.Átrendezni a legvadabb variációkban lehet(ez a lényege!),de ezt követően a tudományokban ezt a
vad kombinációt mindig ki kell tenni a valóság próbájának,- ha kiállja, tudományos eredmény,ha nem, privát szféránkban felejtendő agyrém.A művészek is ezekkel a vad kombinációkkal dolgoznak, de itt a valóság ténylegesen objektív próbája nem létezik definitíve, – az alkotói oldalon semmiképp,tehát bármi létre jöhet.A befogadói oldalon azonban szükségszerűen létre kell(ene) jönni egy ‘valóság-próbának’,ami nem lehet más,csak társadalmi jellegű.Ugyanis – mint tudjuk – az ízlés(lévén alapvetően egyedi-egyéni) nem tehető vita tárgyává.Ami tehető(teendő lenne): Az egyik térfélen a vadon variált képekkel az agresszivitásig blöffölőkkel jócskán megtűzdelt művészek, a másikon a befogadók,mint egyéni ízlés-tulajdonosok,de amúgy civilek,kritikusok,galéria-tulajdonosok,polgár-pukkasztók,stb.Az éppen adott társadalom kiállása,a matematikai statisztika törvényei fogják meghatározni,hogy koruk művészei távlatos értékűek lesznek-e,avagy percember blöffölők.
xxx
Helóztok.
Így három év után kattintottam erre a blogra, és mint grafikus és animációképzős hallgató mind szuperapu és GK véleményét is értem.
De csak azért ültem le írni, mert (minden művészeti vonatkozáson kívül) szuperapu úgy felingerelt, hogy még senki a neten.
Szóval Szuperapu elmehet az összes művészeti hozzáértésével a retkes picsába, mert emberileg, amit láttam belőle,
az egy bunkó, beképzelt, abszolút sznob retkes faszkalap.