A gigantikus monitorokkal járó gigantikus problémákról

A héten rendeltünk az irodába nekem egy Samsung U28D590D 28″-os monitort. A választási metódus valahogy úgy nézett ki, hogy kell valami, ami full HD-nál többet tud, és lehetőleg nem 21:9-es (ami ugye nagyon groteszk egy képarány, kb. mintha két 4:3 monitor lenne egy kávában). A konkrét típusról és a hasonló monitorokról való tudnivalókról szeretnék pár szót ejteni, mert a legtöbb embernek szerintem ugyanolyan homályos ez a dolog, mint nekem volt pár nappal ezelőttig.

Választék

Manapság már elég olcsón beszerezhetőek a 22-24″-os Full HD monitorok, ilyet 40-60.000 Ft körül lehet már kapni, ráadásul nem is rosszak. A munkámhoz (iOS fejlesztés Xcode-dal) viszont elég hasznos, ha a monitoron sok toolbar és egyszerre több kód is elfér, így a 15″-os Retina MacBook Pro mellé egy Full HD-nél nagyobb felbontású kijelzőt kerestem. Nagyjából a következő opciók vannak:

  • Régi csúcsmonitor: Használtan néha felbukkan egy-két régebbi 27-30″-os, 2560×1440-es vagy 2560×1600-as kijelző, azonban ezek rendszerint csak az akkori normák szerint csúcskategóriásak, mai szemmel nézve elég közepes színekkel vagy képfrissítéssel bírnak. A nagyobb gond nem is ez, hanem hogy általában se HDMI, se DisplayPort nincs rajtuk, csak Dual Link DVI. (Ezekről később.)
  • 21:9: Ezek a monitorok képarányuk miatt elég kevés dologra jók. Az asztalon sem biztos, hogy elférnek, és a programok sem igazán jól használják ki őket. Egyetlen előnyük, hogy mivel látszólag nagyok, de pixelszámra elég gyengék, olcsóbban tudják őket adni a gyártók. Szerintem kerülendő a kategória.
  • Új “tervezői monitor”: na ezek közül az egyik legismertebb a Samsung 4K displaye, amit én is választottam. 150-160.000 Ft körül hozzájuk lehet jutni, ami a profi kategória dupla-tripla ekkora áraihoz képest nem is rossz, ha mondjuk nincs igényünk színhűségre. Ezek általában csak HDMI és DisplayPorttal rendelkeznek.
  • Új, profi monitorok: Nálunk nem jött szóba a kategória, mert ezek ugyan mindenben tökéletesek, de 3-400.000 Ft-os áruk erőteljes túlzás (legalábbis számunkra).

Csatlakozás

Ez a legmeglepőbb része az egész élménynek: régen ugye volt egy VGA, később egy DVI dugó, vettél egy ezresért kábelt, és ment a monitor. Ennek sajnos vége, visszaestünk a középkorba.

Haladjunk időrendben! A VGA egy analóg csatlakozó. Minél nagyobb felbontású képet küldünk át rajta, annál gyengébb egy-egy pixel ábrázolása, egyre jobban zavarják egymást és egyre jobban torzulnak a környezeti jelek által, így egy idő után túl homályos lesz a kép. Ekkora monitorok meghajtására egyszerűen alkalmatlan.

A DVI már egy fokkal jobb, mert az analóg mellett digitális jeleket hordozó lábak is találhatóak a csatlakozón. A digitális csatornának természeten véges sávszélessége is van, nem lehet csak úgy, akármennyi adatot áttolni rajta, így a DVI szabvány valahol 1920×1200 60Hz környékén kifullad, ennél nagyobb képet nem tud továbbítani. Erre vetettek be még pár plusz kábelt, amiken egyszerre kétszer annyi adat is továbbítható: és bumm, így lett a Dual Link DVI. Ezt természetesen a monitornak, a kábelnek és a videokártyának egyszerre kell támogatnia.

Amikor a HD és a Full HD megszületett, a TV gyártók összeálltak, hogy egy új csatalkozót készítsenek a nappaliban lévő eszközök közti HD kép és hangkapcsolat együttes kiszolgálására. Ez lett a HDMI. A HDMI 1.0, 1.1 és 1.2-es szabvány csak Full HD képet tud átvinni, 1.3-ra a sávszélességet megtriplázták, így már a 2560×1600-al is megbirkózott. Jól látjátok: a 4K monitorokhoz ez még mindig kevés, így az 1.4-es szabvány tovább bővült, már 4096×2160-at is támogatva (30 Hz-en), 2.0-tól pedig 60 Hz-en.

A VESA a HDMI-vel szemben a VGA és a DVI csatlakozókat akarta kiváltani a 2006-ban bevezetett DisplayPorttal. Tervezési szempont is volt, hogy ezekkel kompatibilis maradjon. Erre a szabványra kontrázott rá az Apple a Mini DisplayPorttal, ami ugyan az, csak egy kompaktabb csatlakozóval. Ezt a VESA beépítette a szabványba, így most már a MacBookokon lévő Mini DisplayPort is teljes értékű, szabványos csatlakozó, nem csak valami Apple-féle kicsapongás :D A DisplayPort a kezdetektől jobb paraméterekkel bírt a HDMI-nél. Amíg a HDMI csak szabványosított felbontásokat és képfrissítéseket támogat, addig DisplayPorton bármilyen kombináció elképzelhető. Az 1.0 és 1.1 szabvány 1920×1200 60Hz körül volt képes képet továbbítani (kicsit ennél többet, mert 8.64 Gb/s), 1.2-re ezt 17.28-ra növelték (2560×1600 60Hz), majd 1.3 óta már a 8K felbontásokkal is elboldogul (8192×4320).

És akkor most csavarjunk még egyet a történeten! Az Intel kitalálta, hogy ringbe szállnak az USB ellen a Thunderbolt csatolóval, ami hogy, hogy nem, pont a Mini DisplayPort csatlakozóját kapta meg, úgy, hogy azzal kompatibilis is maradt. Ezzel tehát a DisplayPort kép továbbításán kívül képessé vált PCI Express adatkapcsolat továbbítására is. Magyarul: a monitor dugóba lehet vinyót is dugni.

A DisplayPort további előnye a HDMI-hez képest, hogy royalty-free, vagyis használatáért nem kell fizetnie a gyártóknak.

Konvert

Átalakítani majdnem bármit lehet bármivé, viszont nem mindegy, hogy hogyan. Néhány fontosabb:

  • DVI → HDMI: pusztán kábelezéssel (passzívan) megoldható
  • DVI → DisplayPort: pusztán kábelezéssel megoldható
  • HDMI → DisplayPort: pusztán kábelezéssel megoldható
  • Dual Link DVI → DisplayPort: na ez fogós eset, mivel kevesebb lába van a DisplayPort csatlakozónak, mint a Dual Link DVI-nak, így csak aktívan, egy konverziós áramkörrel oldható meg (ezért ilyen rohadt drágák az átalakítók)
  • DisplayPort → Mini DisplayPort: természetesen a csatlakozó megegyezik, csak kisebb

Attól függően, hogy aktív vagy passzív az átalakítás, a kábelek ára jelentősen eltérhet.

Samsung U28D590D

És akkor most lássuk, miért is nem jó ez a monitor. Mert sajnos nem az. A monitor natív felbontása (3840×2160 pixel) ebben a 28″-os méretben használhatatlan. A menüsáv 3-4 mm vastag, az alap betűméret még kisebb, egyszerűen nem jó olvasni, túl kicsi. Ekkora felbontáshoz legalább 40″ kellene. Az meg kezelhetetlenül nagy. :)

Natív felbontás. Jól látszik, hogy marha kicsi minden szöveg.

Natív felbontás. Jól látszik, hogy marha kicsi minden szöveg.

Íme, a teljes natív felbontás.

Íme, a teljes natív felbontás.

Mivel a képpont sűrűség elég nagy, így meg lehet próbálkozni a TFT monitorok szentségtörésével: a nem natív felbontáson használattal. Ezt a Mac úgy valósítja meg, hogy mivel a monitor Retina Displaynek hiszi magát, ha leváltom a felbontást 2560×1440-be, akkor a logikai képterület ugyan ekkora lesz, de a következő történik: Retina minőségben, vagyis ennek a dupláján lerenderelődik a kép, majd ezt a videokártyával leméretezi a natív, 3840×2160-es felbontásra. Ez az átméretezés persze nagyban leterheli az Iris Pro-mat, így minden animáció szaggat, lassú, az eredmény pedig szuboptimális: nem lesz minden pixel egy fizikai (natív) pixelen, de szódával azért elmegy. A dupla felbontású kép arra szolgál, hogy le kelljen méretezni a képet és ne felskálázni, ami sokkal rosszabb minőséget eredményezne.

Fénykép a Retina felbontás részletességéről: bal oldalon a tényleges 2560×1440-es felbontás a monitor által felskálázva 3840×2160-re; jobb oldalon pedig retina 2560×1440, vagyis 5120×2880 leskálázva 3840×2160-re.

Fénykép a Retina felbontás részletességéről: bal oldalon a tényleges 2560×1440-es felbontás a monitor által felskálázva 3840×2160-re; jobb oldalon pedig retina 2560×1440, vagyis 5120×2880 leskálázva 3840×2160-re.

A harmadik lehetőség a Mac által alapból felajánlott, Retina felbontás, az 1920×1080. Ez ugye pont a fele a natív felbontásnak, így a skálázás kimarad, viszont Retina minőségben jelenik meg a monitoron a kép. Vagy legalábbis ez papíron így van, a gyakorlatban azonban így meg olyan nagy minden, hogy inkább nem használja az ember. Meg egyébként is, ha veszel egy 28″-os monitort, akkor azért van egy olyan alapvető igényed, hogy elférj rajta :)

Minden túl nagy Retina felbontásban (itt: Full HD)

Minden túl nagy Retina felbontásban (itt: Full HD)

A teljes kép Retina felbontásban

A teljes kép Retina felbontásban

További probléma, hogy a monitor csak HDMI 1.4-es csatlakozóval érkezett, amin ezt a felbontást csak 30 Hz-en képes megmozgatni, ettől minden lassú és kényelmetlen. Sokkal inkább érződik egy távoli asztalnak, mint a saját monitorodnak az egész. DisplayPorton persze átmenne a teljes 4K felbontás, viszont azon nem volt lehetőségünk kipróbálni, mert a gépemen csak Mini DisplayPort van, a monitorhoz pedig csak DisplayPort kábelt adtak, a boltokban pedig nem volt raktáron a megfelelő átalakító (1-2 nap).

Egyéb

A monitorral való kapcsolatunk itt nagyjából véget is ért, be fogom cserélni egy hasonló árú, de natívan 2560×1440-et tudó Dellre, úgy legalább nem lesz gond se a videókártya felesleges terhelésével, se a skálázott felbontással. (Meg persze ahhoz veszek egy megfelelő Mini DisplayPort kábelt is.) Pár észrevétel:

  • A monitor menüje kifejezetten használható. A kijelző hátulján van egy joystick, elég egyszerűen kezelhető.
  • TN-Film panel létére egészen jó színei és látószöge van a monitornak. Oldalirányban megvan a 170-175 fok, felfelé ugyan hamarabb torzulnak a színek, de szerencsére csak kisebb mértékben.
  • 1 ms képfrissítéssel reklámozzák, ez nyilvánvaló hazugság.
  • Elég magas az állvány, kellemetlen, hogy nem lehet lejjebb engedni a képet. Én örültem volna, ha az asztal szintjéhez közelebb kezdődik ez a hatalmas kijelző.

UPDATE: Vettem hozzá Mini DisplayPort–DisplayPort kábelt. Így lényegesen gyorsult a megjelenítés (a 30 Hz helyett 60 Hz ezt még nem indokolta volna), és szebb lett a kép. Ez utóbbinál én arra gyanakszom, hogy valami infót szerzett a subpixel sorrendről a DisplayPorton keresztül a videokártya, mert natív felbontásban eltűntek a betűk piros-kék körvonalai, minden tűéles lett.

14 hozzászólás

Submit a Comment
  • Palesz

    Miert nem inkabb ket FullHD 24-est valasztottal inkabb? Olcsobb is, nagyobb is, egyszerubb is.

  • GK

    @Pálesz: Leírtam: Xcode-nak kell a nagyobb felbontás. A Full HD nem elég.

  • Palesz

    Aztamegveszekedettrohadtelet, hat az Xcoderek elete nem lehet egyszeru, ha csak FullHD+ban lehet kodolni.

  • GK

    @Pálesz: Full HD: Jól látszik, hogy semmi sem fér ki a GUI editorból, ha minden sidebart bekapcsolok (ezek általában kellenek is):
    http://gk.lka.hu/x/Screen%20Shot%202014-07-03%20at%2023.52.11.png

  • Peter

    Én 13″ retina MacbookPro-t használok, és sokat agyatlam milyen külső monitort válasszak. Sokan hülyének néztek mikor eldöntöttem, hogy közel a noti árával megeggyező összegben veszek monitort. Fél éve használom a Thunderbolt displayt, ami már egy kifutó technika, de egyelőre natív Apple megoldás nincs még helyette, és én tökéletesen meg vagyok elégedve vele. Talán az egyetlen negatívum, hogy nincs rajta HDMI, így Apple gépen kívül mást nem lehet rá csatlakoztatni. https://pbs.twimg.com/media/BoBS0cZCMAAEsOf.jpg:large

  • GK

    @PETER: Thunderbolt Display: iMac az iMac rész nélkül.

  • _alesi_

    Ezek szerint XCode nem támogat multidisplay-t? Ne már.

  • GK

    Axiómák: az Xcode-nak kell a nagy felbontás. Ezzel ne vitatkozzunk, ha kérhetném, nincs értelme.

  • Palesz

    GK, bocs, de ezt nem vettem meg, hogy az IDE miatt kell a FullHD+, meg screenshottal sem :)

  • GK

    @Pálesz: Ez olyan, mint az autó. Használhatnád a tömegközlekedést, de nem teszed. Miért? Mert praktikusabb és kényelmesebb autóval menni. Az Xcode-ban is váltogathatod az éppen látszó toolbarokat, váltogathatsz nonstop ablakot, de igazán egy 2560×1440-en (ami ugye az iMac felbontása) érzi jól magát. Erre találták ki, ezen működik jól. Nem muszáj elhinned, ez ettől még így van.

  • Sajtos István

    Melyik dell lesz?

  • n.a.

    Jesszusom.
    Mielőtt kidobod, meg minden marhaságot keresztbe állítgatsz, állítsd be az OS-ben a betűméretet, ti. akkor lesz megfelelő.

  • GK

    Amire te gondolsz, az a Windows :)

Submit a CommentPlease be polite. We appreciate that.

Your Comment