Kedves olvasóim! A vizsgaidőszak vége óta időm java részét jobbára az tette ki, hogy megpróbáltam a videónk haláltusájának első jeleit látva végre átmenteni a VHS kazettáink tartalmát DVD-re. A dolog pikantériája, hogy a „vizsgaidőszak vége” egészen pontosan szerdára tehető, ma pedig ha jól számolom hétfő van. Ebből levonható a tanulság, hogy gigantikus méretű szopás van vele. Ettől szeretnék megkímélni mindenkit, és pár tanácsot adni azoknak, akik mégiscsak megpróbálják.

Először is: Mi a fenének tenne ilyet az ember? A válasz nagyon egyszerű: a VHS egy szar, és ennél már csak elavultabb lesz, úgyhogy ha egyszer tönkremegy a videómagnónk, akkor valószínűleg a családi videó gyűjteményünknek úgy konkrétan annyi. Persze, mindenki tudja, hogy a DVD sem örökéletű, viszont megvan az az előnye, hogy digitális, így a digitalizálás után már minden minőségromlás nélkül másolgathatjuk tovább a felvételt a jövő adathordozóira.

Itt szeretnék köszönetet mondani Czo-nak, amiért kölcsönadta a dologhoz elengedhetetlen Terratec (idézek) „CINERGYhybridT USB XS” névre keresztelt digitális és analóg USB-s TV tunerét. Ez egy pendrive nagyságrendű cucc, amibe bele lehet dugni félezer kábelt (konkrétan antennát, kábelTV-t, kompozit kábelt és S-Video-t), amiket az feldolgoz, és USB-n betol a gépbe. Remekül működik a cucc az Elgato EyeTV 3-mal, ami egy Mac-es TV tuner stuff. A cucc teljesen belesimul az OS X-be, kb. az Apple guideline-ok kinyomtatott változata lehetett a programozás idejére az alkotók bibliája, valószínűleg párna helyett is azt használták. :)

1. lépés: Digitalizáljuk a felvételt!

TV kártya bedug, videó ráköt, rec gomb megnyom, örül. Esetemben nem volt ilyen egyszerű, mert a videó antenna kimenete – amivel először próbálkoztam – gyakran széteső képet adott, úgyhogy lecseréltem a egy kompozit kábelre. Igenám, de a kompoziton meg nincs hang. Sebaj, dugjuk be a hangot a gép hang-bemenetére! Ez egészen addig jó ötletnek tűnt, amíg rá nem jöttem, hogy az EyeTV nem kínál fel lehetőséget a hangforrás kiválasztására… Nem baj, jött az ötlet: felvesszük a hangot külön, mondjuk QuickTime-mal, és majd iMovie-ban úgyis mindent megoldok… Na meg kell hogy mondjam, hogy ez nem működik. A hang csúszni fog, nem lehet jól beidőzíteni, sőt, nálam egész érdekes hullámzásokat is mutatott, vagyis ráigazítottam a filmre több ponton, és a köztes pontokon mégsem volt jó helyen. Szóval felejtős, a hangot együtt kell felvenni a filmmel. Szerencsére találtam egy 3.5-es jack dugó bemenetet a tuneren, amibe beledugva a videó kimenő jelét már rendben átjött a hang is a kép mellett.

A videóval ugye az a gáz, hogy szalagos. A szalag meg alapvetően olyan, hogy mindig tekerni kell valahová. Az előre- és hátratekeréssel még nincs is baj, viszont legjátszáshoz is tekerni kell – méghozzá megadott tempóban. Vagyis kénytelen az ember leülni, és végigunatkozni azt a másfél órát, amíg a magnó végigtekeri az egész felvételt. Ez egyszer még csak kellemetlen, de amikor harmadszorra veszed át a felvételedet, mert biztos akarsz lenni benne, hogy a lehető legjobb minőségben mented el az utókornak, akkor már kezd baromi unalmas lenni.

Az EyeTV amúgy kultúrware, ha belenézünk a bundle-be, amibe a felvételt teszi, akkor kiderül, hogy siman MPEG2-es fájlt ment, ráadásul magán a programon belül is több választási lehetőségünk van exportálásra.

A kevésbé kitartóak akár itt rögtön foghatják is magukat, és az MPEG2 file-t kiírhatják DVD-re (2-3 óra ráfér egyre PAL felbontásban), majd mint aki jól végezte dolgát leülhetnek mondjuk pornót nézni híreket olvasni.

2. lépés: Vágjuk meg a videót!

Kézenfekvő ugye, hogy váguk meg az agyonreklámozott überprogrammal, az iMovie-val, mivel ilyen valószínű úgyis van a gépünkön, meghát Apple cucc, ami csak jó lehet és persze nem is nagyok az igényeink, amit mi akarunk, arra biztos elég lesz. Hát ki kell hogy ábrándítsak mindenkit, az iMovie 7 egy szar. Az iMovie HD 6 (tehát az előző verzió) egy fokkal jobb, amit az is bizonyít, hogy az Apple minden iMovie 7 vásárlónak elérhetővé tette ingyen az iMovie HD-t is. A továbbiakban lusta leszek kiírni a HD-t, de arról fogok beszélni.

Alig képes valamilyen formátumot importálni normálisan, csak egy videósávot kezel, felülete annyira nem magától értetődő, viszont annyira letisztult, hogy a fontosabb gombok simán le is maradtak róla. Másik oka a letisztult felületnek, hogy baromira semmire sem jó a program, még az alapvető funkciók nagy részét sem képes ellátni.

Mivel az MPEG2-t természetesen nem emészti meg a stuff, kénytelenek leszünk előszöris DV-be exportálni az EyeTV-ben felvett adást még magából a programból. Azért DV-be, mert a DV vágásra kifejezetten alkalmas. Ellenben (és pont ezért) baromi nagy file-okat eredményez. Nem árt tudni, hogy másfél óra videó az úgy 10-15 giga környékén van DV formátumban. Exportálásnál figyeljünk oda arra, hogy ne interlace, hanem progresszív képet exportáljunk, mert az interlace-szel csak baj van… Az élet nem egyszerű. Az is ezt támasztja alá, hogy a kiexportált DV-t nem tudja normálisan importálni iMovie, úgyhogy trükkhöz kell folyamodni. Először is állítsuk be az iMovie-t hogy PAL felbontást kívánunk használni (Prefs-ben 25 fps-t kiválaszt), aztán készítsünk egy új projectet, mentsük el, lépjünk ki. A projecten „Show Package Contents„-et nyomva lesz benne egy Media mappa, abba kell beledobni a dv file-okat, majd a projectet megnyitva az iMovie már szólni fog, hogy tele a szemetes, ahonnan már be lehet dobálni a projectbe a videót.

Na, vágjuk meg. A vágással két bajom volt: Egyrészt az oké, hogy ⌘-T-vel ketté lehet hasítani a kiválasztott stream-et, de újra egyesíteni nem lehet sehogy, másrészt pedig hogy az egérgörgővel bár tök jól lehet tekerni a jelenetben, a kurzort nem mozgatja, így semmi haszna.

A vágás nálam a következőképpen nézett ki: A családi videó minden új időben játszódó jelenetét külön klippre bontottam hasítással (split), a hangyaháborús részeket meg töröltem.

Akinek ennyi elég is volt, az ismét kiszállhat, lehet exportálni iMovie-ból, támogat mindent, amit a QuickTime – vagyis alapból kb. MPEG4-et. Ami nem is gáz, hiszen a DivX és az XViD is MPEG4 alapú, csak azért nem árt ugye ha nem a saját konténerében, hanem mondjuk AVI-ban van. Ehhez tudom ajánlani a fizetős DivX plugint, szép munkát végzett, úgy dupla annyi idő alatt, mint az anyag hossza. A h.264 tűnik még jó megoldásnak, viszont nálam egyszerűen képtelen volt emberi léptékű időintervallum alatt bekódolni a videókat, másfél órás anyagnál 10 óra hátralevő időket írkált, úgyhogy lelőttem, nem vártam ki.

A csúszó hangsáv és az eportálási gonjaimra kipróbáltam a FinalCut Express-t is, viszont (leszámítva azt, hogy baromi ronda a stuff) rá kellett, hogy jöjjek, hogy én ahhoz még kevés vagyok, a program nem túl intuitív, és szintén nem büszkélkedik export/import lehetőségek végtelen tárházaival.

3. lépés: Csináljunk belőle DVD-t!

Mondanom sem kell, hogy iDVD-vel próbálkoztam, ami ha lehet még nagyobb szar, mint az iMovie. Oké, ezzel már úgy-ahogy meg lehet csinálni egy DVD-t, viszont bugos, és még lehetőség sincs rá, hogy ne a gyári témákból válasszunk, amik azért mondjuk nem rosszak.

Ahhoz, hogy normális DVD szülessen az iMovie-ban összegányolt összevágott anyagunkból, mindenképpen Chapter marker-eket kell raknunk a jelenetek elé, ezekből lesznek a jelenetválasztásban a menüelemek majd. Hozzunk létre új PAL DVD projectet az iDVD-vel, majd mentsük el, és hagyjuk nyitva a programot. Share > iDVD menüpont iMovie-ban, és violá: megjelennek a jelenetek szépen a menüstruktúrában. Minden szép és jó, lehet írni a lemezt. Namost én beszoptam kétszer, hogy image file-ba akartam elmenteni a munkám eredményét, mondván, hogy később majd kiírom, de miután ripsz-ropsz, 5, illetve másfél óra alatt lerenderelte a menüket a feladat legeslegeslegvégén kiírta, hogy multiplexálási hiba, és letörölt mindent amit eddig csinált. Na akkor voltam úgy, hogy letörlöm ezt a fost kedves programot, mert nagyon felment bennem a pumpa.

A renderelés hossza egyébként azon múlt, hogy első esetben sikerült egy 5 perces zeneszámot beledobnom minden (kb. 6 db) almenü alá, ami alá végig lelkesen le is renderelte az egész 5 percnyi videó menüt míg második alkalommal már volt annyi eszem, hogy az Inspector segítségével redukáljam a loop méretét 20 másodpercre.

A megoldás persze kézenfekvő volt: Ne engedjük, hogy 99.999%-nál mindent letöröljön a program → írjuk az anyagot egyből DVD-re. Meglepőmód DVD-re íráskor (persze egy újabb másfél órás renderelés után) már nem jött elő a bug, remekül megcsinált mindent a stuff.

Konklúzió

Azt nagyon sürgősen felejtse el mindenki, hogy VHS→DVD konverziót egy délután lehet csinálni. Minden munkafázis iszonyat időigényes (másfél órás katettára számolva pl. másfél óra digizés, 40 perc exportálás, 1 óra vágás, negyed óra szórakozás az iDVD-vel és másfél óra DVD renderelés + írás). Mindez persze Intel Core2Duo-n, szóval bele sem merek gondolni, hogy G4-en ez mennyi ideig tarthat…

A programok keveset tudnak, azt sem úgy, ahogy kéne, nem is annyira egyértelmű a használatuk, és még bugzanak is. (Az iDVD meg felettébb alattomos, mint említettem.)

Összefoglalásul pár jó tanács:

• Progresszív DV-be exporáljunk
• iMovie HD-t használjunk
• A külön felvett hangot felejtsük el
• iMovie-ba a Finderből, a fent említett trükközéssel importáljuk a DV-t
• az iMovie-ban 25 fps legyen a beállított még a project elkezdése előtt
• iDVD-ben PAL legyen beállítva még a project elkezdése előtt
• iDVD-vel lemezre írjunk, mert az ISO gyártás szar