All posts tagged ajánló

Battlestar Galactica

Életem legjobb évadzáróját sikerült tegnap megnéznem. A Battlestar Galactica egyszerűen az a sorozat, amiről magamban már elhatároztam, hogy ilyet az amerikaiak egyszerűen nem tudnak csinálni. Megvan benne az, amit a legtöbb sorozatból hiányolok, és amiért a japán animéket igazán szeretem: a történet íve előre ki van találva, nem pedig bérírókból pénzért kierőltetnek újabb és újabb részeket, amik az addigi sorozatba nemhogy egyre kevésbé illenek bele, már inkább idegesítőek, mint szórakoztatóak. (Ilyen pl. a Prison Break 3. évad, ami már kurva erőltetett szerintem – a dolog ott addig tartott, amíg kihozták a srácot a börtönből, onnantól akárki akármit mond, nincs értelme folytatni. A nézettség miatt viszont mégis megtették.)

Battlestar Galactica

Continue Reading

3D mozik

Azt hiszem, itt az ideje, hogy kifejtsem a véleményemet a 3D-s mozikról, mivel az utóbbi időben felettébb elszaporodtak ezek Budapesten (értsd: 0 helyett már 2 is van), én pedig megfordultam mindkettőben, és van is mit mondani róluk.

3D

Continue Reading

The Man from Earth

Végre egy olyan film, amilyenre már nagyon régóta vártam. Lehet, hogy egyedül vagyok vele, de én mindig próbálom követni a történetet, és egy film élvezeti értékéből rengeteget levon nálam, ha tele van logikai bukfencekkel, olyan dolgokkal, amik nincsenek normálisan megmagyarázva*, legfőképpen azért, mert a forgatókönyvíró egy tehetségtelen alak, aki megelégszik az amerikai közönség által már elfogadhatónak ítélt legalacsonyabb színvonallal is. Na itt minden klappol.

* Ha valakit érdekel, indíthatok egy olyan sorozatot, ami ilyen jellegű fikázásról szól. Ebben jó vagyok. :P

Man From Earth

Ne tévesszen meg senkit a csicsás űrlövöldözős-ufóirtós feelinget árasztó plakát, a film egy egyhelyszínes darab, egy baráti társaság beszélgetéséről szól. Anélkül, hogy különösebben le akarnám lőni a poént, az épp elköltözni készülő főszereplő bejelenti – némi unszolás árán – egyetemi oktató barátainak, hogy ő bizony egy ősember, és a pleisztocén földtörténeti kor óta 34 éves, nem öregszik. Persze mindenki a maga módján közeledik a bejelentéshez, van aki érdeklődik, van aki kétkedik, és van, aki egyszerűen tényként kezeli, hogy sokéve ismert barátja bedilizett.

Főhősünk abszolút mértékben szimpatikus szereplő, és készséggel mesél életéről a hallgatóságnak, aki próbál fogást találni rajta, de nem tud. És a néző sem. A néző is elgondolkodik rajta, hogy kinek is van igaza, tényleg hülyeségeket beszél-e, vagy akár meg is történhetett…

Tovább nem érdemes ragozni a sztorit, akinek ennyivel felkeltette az érdeklődését, az nézze meg, akinek meg nem, az nézzen TeleTubbies-t vagy valami jobbfajta agyatlan öldöklős filmet. :)

Amúgy kérdés filmnézés utánra: Ti mit kérdeztetek volna tőle?

Cowboy Bebop

Éppcsak végeztem ezzel a remek anime akció-sorozattal, és nem nagyon tudok mit hozzátenni Neongod remek ajánlójához, viszont ha érdekel a téma, és szeretitek a stílust, akkor mindenképpen nézzétek meg! Engem teljesen elvarázsolt, most épp csak ülök, és nézek ki bambán a fejemből… :) Nagyon jók a humoros részek is (ilyen jót rég röhögtem filmen), és a végére kibontakozó komolyabb történetmesélős, elgondolkodtatós részek is. Emellett nekem nagyon bejött a valószerű, élhető világ is, amiben játszódik. Kár tovább ajnározni: nézzétek meg! :)

Cowboy Bebop

Blade Runner

Na, megnéztem a filmet, amit Neongod ajánlott. Egy 1980-as évekbeli sci-fi-ről van szó, Harrison Ford főszereplésével. Ha röviden akarnám jellemezni, akkor azt mondanám talán, hogy életem második legrosszabb sci-fi élménye közvetlenül a 2001 Űrodüsszeia után. :) Egyrészt nagyon vontatott az egész, főleg a történet vége; voltak részek, amikor Ford már vonaglott egy háztetőn, hogy kénytelen voltam áttekerni, mert nem bírtam végignézni. Aztán a sztori is egy nagy nulla (az ember klónokat dolgoztat a “külső világokon”, akik nem tehetik be a lábukat a Földre, ezért a négy elszökött replikátumot Fordnak, a fejvadásznak likvidálnia kell), látszik, hogy a film két dolog miatt készült: a jövőképet megelevenítendő, és bizonyos mélyebb gondolatokat felvetni.

Blade Runner

Nos, a jövőképről annyit, hogy tipikus 80-as évekbeli jövőkép, ami sötét, koszos utcákat és nyomort mutat az elmaradhatatlan repülő autókkal. Semmi fantázia nincs benne, számítástechnika sehol, pedig akkoriban már látszott, hogy nem szabad nem komolyan venni. A díszlettervező vadabbnál vadabb cyberpunk látomásait csak a jelmezkészítő tudta alulmúlni az egyik női szereplő egzotikus bikini + átlátszó nylon esőkabát kollekciójával.

A mélyebb gondolatokkal (“kevesebb-e egy ember által teremtett klón, aminek érzelmei is vannak az embernél?”, stb.) meg ott volt a gond, hogy baromi komolyan akarták előadni, de csak szánalmasra sikerült (kiscsaj megtudja hogy ő igazából nem is ember, az emlékei beültetettek, stb – bőg egyet, és rendben is van a dolog számára). Nem tudom, lehet csak engem nem hatott meg a dolog, pedig általában szeretek ilyeneken filozofálni. Talán az lehet a gond, hogy hihetetlenül valótlannak tűnik számomra egy olyan jövő, amelyben ilyen “dolgok” egyáltalán létrejöhetnek. Szerintem az ember jobban fél ezektől, minthogy önálló akarattal bíró gépeket teremtsen. Higyjétek el nekem, sokkal nagyobb szervezetek fognak ilyenek ellen lobbizni, mint manapság a zöldek…